Mesélsz kicsit, hogyan kerültél erre a pályára?      

Törökszentmiklóson, majd Cegléden jártam középiskolába, utána a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója lettem, ahol ember - és társadalom műveltségterületes tanító diplomát szereztem.

 

Mindig is a tanári hivatás vonzott?

Sosem tanítottam, nagyjából az első félév után már tudtam, hogy nem leszek gyakorló pedagógus, mert én nem tudnék hivatásként tekinteni a tanításra. Mégis elvégeztem az iskolát, mert azt hozom otthonról, hogy soha semmit nem hagyunk félbe. Hosszú út vezetett a jelenlegi pályámhoz, voltam közfoglalkoztatott, gyártósori összeszerelő, településőr és főpénztáros.

Van marketing - és reklámügyintéző, valamint személy - és vagyonőr végzettségem is, de azt láttam, hogy érettségivel és ezzel a két szakmával nehéz lesz boldogulni az életben, ezért tanultam tovább. 

 

 

Hol helyezkedtél el a főiskola után?

A Pest Megyei Kormányhivatalhoz kerültem. Albertirsán dolgoztam, kezdetben hatósági -, később gyámügyi ügyintézőként. Összesen 5 évet töltöttem ott. 

 

Miért pont a kormányhivatal?

Jó kiugrási lehetőségnek gondoltam. A mai fejemmel visszagondolva nem tudom, hogy tudtam ennyi éven át ezt a lelkileg rendkívül megterhelő munkát végezni. Sok családból kiemelést csináltam végig, ezek a mai napig eszembe jutnak, hiszen mégiscsak gyerekekről és az ő életükről kellett döntést hoznom. Úgy érzem, szakmailag megalapozott döntéseket hoztam, de a végére nagyon elfáradtam, a hivatás munkává vált, úgy meg már nem volt érdemes csinálni. 

 

 

Hogy kerültél az IRMÁK-hoz?     

A gyámhivatalban nemcsak ideiglenes hatályú elhelyezéssel, hanem gondnokság alá helyezésekkel is foglalkoztam, ezért szinte az összes albertirsai támogatott lakhatás ellátottat ismertem. (Gondnokság alá azokat helyezik, akik cselekvőképességükben részlegesen vagy teljesen korlátozottak.)

Szakmai igazgatói asszisztens pozícióban kezdtem az IRMÁK központjában 2018. áprilisban, majd az ügyvezető asszisztense lettem. Később az akkor hét házzal induló IRMÁK támogatott lakhatás vezetője lettem. Voltam Csobánkán is intézményi biztos, mielőtt 2023. júliusában betöltöttem jelenlegi pozíciómat.

 

Pontosan mit csinálsz a jelenlegi pozíciódban? 

Az Albertirsai Idősek Otthonával 2022. szeptemberében kezdtem el foglalkozni. A teljes csapat felállításán át az egész intézmény megtervezése is hozzám tartozott. Nekem ez az otthon olyan, mintha a saját otthonom lenne. A közösségi térben található bútorok egy részét például én szereltem össze.

 

Hogy érzed itt magad? Nem hiányzik a támogatott lakhatás és a fogyatékos ellátottak? 

A kapcsolatom nem szakadt meg velük teljesen, mert akkreditált foglalkoztatottjaink is vannak a saját támogatott lakhatás hálózatunkból. Jönnek kertet rendezni, takarítani, napi szinten találkozom velük és olyankor régi ismerősként üdvözölnek. 

 

Mit szeretsz a munkádban legjobban? 

A mosolyt és a jókedvet. Nekem az a legfontosabb visszacsatolás a lakóktól, a hozzátartozóktól és a kollégáktól, ha mosolyt látok az arcukon. Ilyenkor tudom, hogy jó úton járok. 

 

Mi az munkádban a legnagyobb kihívás? 

 

Sok év után sem egyszerű végignézni a lakók állapotváltozását, mert szoros kapcsolat alakul ki közöttünk. Szinte mindent tudunk egymásról. Van irodám, de igyekszem az időm nagy részét a lakókkal és a kollégákkal tölteni.

 

Mitől különleges az Albertirsai Idősek Otthona? 

Sok otthont láttam gyámügyesként, és már akkor körvonalazódott bennem, hogy én mit csinálnék másképp. Azt hiszem, sikerült megvalósítani, de még rengeteg munka van előttünk. Büszke vagyok rá, hogy ha ide bejön valaki, az szinte mindig boldogan tér vissza hozzánk; ebben hatalmas érdeme van az itt dolgozóknak is. Mindenki beleteszi a munkába a szívét-lelkét, ezt máshogy nem is lehet csinálni. Itt tényleg egy olyan csapat dolgozik, akiknek ez a hivatásuk. Ráadásul az IRMÁK Nonprofit Kft. fenntartói is támogatják a dolgozóktól érkező javaslatokat, így még inkább megvalósíthatók az egyedi törekvések. 

 

Te hogyan kapcsolódsz ki?

Jelenleg tanulok, most éppen szociális munkás szakon, ezért kevés a szabadidőm, ha mégis van rá lehetőségem, nagyon szívesen eljárok rock koncertre. Mostanában az Ossian és a Road zenekar számait hallgatom. A Road zenekarnak nagyon sok motiváló szövege van, ezt örömmel ajánlom mindenkinek. Imádok még vezetni és olvasni, de utóbbira mostanában kevés időm marad a munka és a tanulás mellett. 

 

Mit tanácsolsz, hogy forduljunk idős rokonainkhoz?

Az biztos, hogy nagy türelemmel és értő hallgatással. A kellő tisztelet pedig alapvetés. A nehezebb napokon viszont a humor az, ami átlendít a nehézségeken.