Bodorló Borbála

Mesélj magadról, hogyan kerültél az IRMÁK intézményébe?

Szociális munkásként diplomáztam, már az egyetemi éveim alatt is hajléktalanszállón dolgoztam. A tanulás mellett végig munkát vállaltam. Szociális munkás és szociálpolitikus vagyok, emellett van egy menedzseri diplomám is, és 25 éve vezetőként dolgozom. Szupervizori képesítéssel is rendelkezem, és korábban számos szakmai konzultációt tartottam segítők számára, hogy hatékonyabbá váljanak a munkájukban. 
Négy hónappal ezelőtt kerültem az IRMÁK csobánkai intézményébe.

Mi a feladatköröd az idősek otthonában?

Vezetőként aktívan részt veszek az otthon mindennapi életében, és nagyon élvezem az idősekkel való munkát. A kollégákkal és a lakókkal együtt építünk egy igazán különleges közösséget. A csobánkai intézmény gyönyörű környezetben helyezkedik el, és azt gondolom, hogy itt valóban otthonra lelhetnek az idősek.

Az intézményben száz lakó él, köztük egy speciális, demens részleg is működik, ahol különleges figyelemre van szükség. 
Vezetőként az én feladatom az intézmény működésének biztosítása a jogszabályi előírásoknak és a fenntartó szabályainak megfelelően. Gondoskodom a férőhelyek feltöltéséről, a kollégák szakmai munkájának irányításáról és felügyeletéről is.

Mennyire vagy napi kapcsolatban a lakókkal?

Minden nap jelen vagyok az otthonban, mert hiszek abban, hogy a közvetlen visszacsatolás a leghatékonyabb. Intézményvezetőként fontosnak tartom, hogy tisztában legyek a lakók állapotával, problémáival, és hogy személyesen ismerjem őket. Így nemcsak az ő mindennapjaikat látom, hanem a kollégák munkáját is figyelemmel kísérhetem. 
A legfontosabb számomra, hogy a lakók megfelelő ellátásban részesüljenek, és úgy érzem, ehhez az is hozzátartozik, hogy a mindennapjaik részese legyek.

Hány kolléga dolgozik jelenleg az intézményben?

Jelenleg körülbelül 50-60 fő dolgozik nálunk, mivel az otthon 24 órás ellátást biztosít, három műszakban dolgozunk. Az intézmény komplex gondozást nyújt: a lakhatás, étkeztetés, mosatás és mentálhigiénés támogatás mellett biztosítunk gyógytornát és egyéb szakmai ellátásokat is.

Szerinted miért jó nálatok lakónak lenni?

Két dolog miatt is igazán különleges ez a hely. Egyrészt festői környezetben található, másrészt az épület maga is egy felújított, otthonos tér. De ami igazán otthonná teszi ezt a helyet, az a benne élő és dolgozó emberek szeretete és odafigyelése.

Mit szeretsz leginkább a hivatásodban?

Mindig is segítő típus voltam, a gondoskodás a lényem része. Amikor 1997-ben elkezdtem a főiskolát, még nagyon új terület volt a szociális munka, a szüleim sem igazán értették, mit csinál egy szociális munkás. Eleinte meg is ijedtek attól, hogy egy hajléktalanszállón kezdtem dolgozni. 
Az emberek szeretete és az, hogy adhatok akár itt az otthonban, akár hosszú távon gondoskodva róluk, számomra ez csodálatos érzés.

Van olyan lakó, aki közelebb áll hozzád?

Még viszonylag rövid ideje vagyok itt, és az első hónapokat főként az adminisztratív teendők töltötték ki. Azonban a karácsonyi időszak már nagyon különleges élmény volt számomra, mert együtt élhettem meg az ünnepet a lakókkal. 
Az új lakókat, akiket már én vettem fel, jobban ismerem, de egyelőre nincs olyan, aki különösen közel állna hozzám. Ugyanakkor rendkívül hálás vagyok minden mosolyért és kedves gesztusért, amit kapok. Hiszek abban, hogy ha én kedvességgel és odafigyeléssel fordulok feléjük, ők is fontosnak érzik magukat.

Vannak terveid az intézménnyel kapcsolatban?

A legfontosabb célom, hogy az itt lakók valóban jól érezzék magukat. Ez nemcsak az ellátás minőségétől függ, hanem attól is, hogy milyen közösség alakul ki. Szeretném, ha egy összetartó, jó csapat dolgozna itt, mert ez az alapja annak, hogy mind a munkatársak, mind a lakók számára kellemes és támogató közeg alakuljon ki.

Hogyan szoktál kikapcsolódni?

Nagyon várom a tavaszt, mert szeretek a természetben lenni. A környék tele van csodálatos helyekkel, amelyeket biciklivel vagy túrázva fedezhetek fel. Amíg még tart a tél, addig pedig leginkább zenét hallgatok és kézimunkázok gobelinezek, varrok.

Mit tanácsolnál azoknak, akik idős szeretteiket otthonba szeretnék költöztetni?

Sokszor találkozom olyan családtagokkal, akik nehéz szívvel hozzák meg ezt a döntést. Ez érthető, hiszen hatalmas felelősség és sokszor véglegesnek érzik a helyzetet.

Mindig azt szoktam tanácsolni, hogy ne rohanjanak bele a döntésbe, hanem ismerjék meg az otthonunkat, töltsenek el nálunk egy kis időt. Ha személyesen is megtapasztalják a légkört, a mindennapi életet, akkor könnyebben el tudják dönteni, hogy szeretnének-e velünk élni.

Fontos, hogy a nyitottság és a pozitív hozzáállás vezesse őket, mert így az új élményeket is könnyebben be tudják fogadni, és megtapasztalhatják, hogy milyen szeretetteljes és támogató közeg várja itt őket.