1. Mesélsz kicsit, hogyan kerültél erre a pályára? 
    Teljesen véletlenül. Éppen befejeztem a tanulmányaimat rendszerinformatikusként, amikor az egyik barátnőm telefonált, hogy érdekelne-e szociális ügyintézői munka Piliscsabán? Tisztán emlékszem, hogy egy szerdai napon néztem meg az otthont, azóta itt vagyok, immár 20 éve. 
     
  2. Mi mindent csináltál, amíg végül intézményi biztos lettél? 
    2004-től 2009-ig szociális ügyintézőként dolgoztam és közben elvégeztem a szociális asszisztensi képzést. Aztán elmentem gyesre, és 2012-ben gazdasági ügyintézőként jöttem vissza. Ez idő alatt elvégeztem a tb és bérügyintéző képzést, majd 2021 őszén átvettem az intézmény irányítását. Közben újra iskolapadba ültem. Szociális munkás szakra járok a Kodolányi János Egyetemre. 
     
  3. Mi az, ami ennyi ideje itt tart?
    Nagyon szeretek itt dolgozni. Szeretem az intézményt, a lakókat és a munkatársaimat. Ez a második otthonom. 


     
  4. Pontosan mit csinálsz a jelenlegi pozíciódban?
    Összefogom a részlegeket, tartom a kapcsolatot a központtal, fogadom az érdeklődőket és igyekszem a lakók szükségletei szerint alakítani a működésünket. A Piliscsabai Idősotthon 80 férőhelyes, ebből kb. 40-en ápolásra szoruló demens lakók. Ők egy külön épületben vannak elhelyezve, ahova lifttel és számkódos belépővel lehet bejutni. A terápiás csapatunk minden nap tart foglalkozásokat, van istentisztelet, kutya-és táncterápia, kézműves foglalkozás és torna. Szervezünk színházkört, minden jeles ünnepre készülünk és minden hónapban minimum egyszer külső kirándulást szervezünk úgy, hogy a lakókkal megszavaztatjuk, hova szeretnének menni. Pár hete Nőtincsen jártunk, nemsokára Agárdra kirándulunk egy zenés eseményre, de ellátogatunk majd Szokolyára és a Lepkeházba is, valamint sok kerti főzést tervezünk a nyárra.
     
  5. Milyen terveid vannak az intézménnyel kapcsolatban?
    Éppen tereprendezésben vagyunk. Most készült el két külső kiülő rész és egy nagy hintaágyat is bortokba vehetnek már a lakók. A nagy tervünk a hátsó kerítés lecserélése a helyi karbantartó csapatunk közreműködésével.
     
  6. Mesélsz a sikerélményeidről?
    Nagyon örültem annak, amikor gazdasági ügyintézőként alám került a technikai részleg, és ott ki tudtam magam próbálni csoportvezetőként. A karbantartó, a konyhai és a mosodai csapat azóta is hozzám tartozik, szeretnek velem dolgozni és mindig kikérik a véleményemet. Mióta átvettem az intézményt, sokat fejlődtünk. Összeszokott csapattal dolgozunk, akik mind elkötelezettek és hozzám hasonlóan nagy szeretettel végzik a munkájukat. 
    Amire még büszke vagyok, az a demens lakóink részére kiépített buszmegálló, mely a BKK-val való együttműködésünk eredménye. A mai napig meglepődnek az intézménybe látogatók, hogy a mi címünk szerepel a buszmegálló tetején és a valóságnak megfelelő menetrend is szerepel rajta. Gyakran kiülnek ide a demens lakók, és várják az „érkező” buszt.


     
  7. Van olyan lakó, akihez közelebb kerültél?
    Több lakó is van, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot. A legszorosabb kapcsolatom egy olyan lakóhoz fűződik, akivel szinte egyszerre kerültünk ide. Péter korábban taxisofőrként dolgozott, nyugdíjas korára a mozgása beszűkült, ezért költözött idősotthonba. Mivel nem látogatták, ezért neki mi voltunk a családja. Nagyon szerette a régi westernfilmeket, sokat römizett, odavolt a magyaros ételekért és az édességekért. Vele sok időt töltöttem, megviselt, amikor távozott közülünk. 
     
  8. Szerinted miért jó nálatok lakni?
    Az erdő közelségében vagyunk, nagyon családias hangulatban. Jókat tudnak itt sétálni a lakók a friss levegőn. Mindenki a lakók érdekeit nézi, és mindenki próbál egy kis pluszt is beletenni az elvártakon túl. A mosodán dolgozó kollégám, Erzsike például a kötelező feladatain túl gondozza a virágainkat, de ez ugyanúgy elmondható a többiekről is, sokan munkaidő után is azon vannak, hogy mindene meglegyen a lakóinknak.
     
  9. Mi a munkádban a legnagyobb kihívás?
    Nekem nagyon fontos, ha elégedettnek lássam a lakókat és a munkatársakat. Így azon vagyok, hogy mindenkinek meg tudjak felelni, és hogy Piliscsabán tényleg mindenki jól érezze magát – hiszem, hogy ez nagyban függ tőlem is.
     
  10. Te hogyan kapcsolódsz ki?
    Nagyon szeretek kirándulni, kertészkedni és minél több időt a kislányommal tölteni. Ő szinte itt nőtt fel. Jól ismerik a lakók, szeret bejárni az intézménybe. A kötelező 50 órás középiskolai gyakorlatát is itt fogja tölteni. 
     
  11. Mit tanácsolsz, hogy forduljunk idős rokonainkhoz?
    Nagy türelemmel és szeretettel. Meg kell érteni, hogy ők már máshogy látják a világot és más igényeik vannak. Ehhez nagy elfogadásra van szükség.